Tatay Sándor
ABOUT ME
ABOUT ME
STORY BY Tatay Sándor
Fehér hintó
Reads
A „Ház a sziklák alatt” című film nézői közül sokakat foglalkoztatott a kérdés: honnan jött és hová jutott a film megnyerő nőalakja, Zsuzsa? Az író ebben a regényében mintegy elhúzza a függönyt Zsuzsa múltja előtt, és elkíséri őt megtalált boldogságának küszöbéig. Zsuzsával először, mint elesett sorsú, ábrándokkal teli, szépre és jóra vágyó kis libapásztorral találkozunk. A kislány csalódásainak színtere előbb egy vándorcirkusz porondja, majd a pesti cselédszobák örömtelen világa. Boldogságát szerelmében sem találja meg, és a felszabadulás előtti élet teljes kivetettjeként kerül a film történetének színterére, ahol számos olvasónknak bizonyára ismerősnek tűnik majd. A sziklák alatti ház tragikus eseményei után a romokban heverő Buda kövei között találkozunk ismét Zsuzsával. Hosszú idő telik el, míg kispolgári életét építgető férje mellől a megújult élet szabadabb levegőjében megtalálja a libapásztor korában oly sokszor megálmodott „Fehér hintó”-t – önmagát és boldogságát.
Updated at
Zápor
Reads
A Zápor a harmincas évek magyar falujába vezeti az olvasót. Ide, a dunántúli faluba különös házaspár érkezik: Bárány, a bé-listás számvevőtiszt, aki miniszteri tanácsosnak adja ki magát, és felesége, hűséges társa, cinkosa, Cica. Lakást keresnek, mondván, hogy itt a kis faluban, a világ zajától elzárkózva akarnak élni ezután. Ám valódi céljuk egészen más: Bárány azzal a tervvel jött ide, hogy a legközelebbi fordulóban országgyűlési képviselője lesz a kerületnek. S célja elérése érdekében nincs olyan eszköz, amelytől visszariadna. Nagy hatalmú, befolyásos embernek adja ki magát, s a kívülről jöttek lelkiismeretlenségével avatkozik a falu életébe…
Updated at
Húshagyókedd
Reads
„A vándorlás nehéz, fáradságos a testnek. Erdők torkából, bokroknak tövéről s a hajnal hideg leheletéből a halál leskelődik rá. De a léleknek könnyű. A léleknek olyanok a céltalan utak, mint fáradt testnek a puhapárnás ágy, vagy az illatos fürdő. Barabás hanyatt feküdt a verőfényes budai domboldalon. Testében érezte több ezer kilométeres út fáradalmát, de a lelke könnyedén csapongott. Gyermekkorára gondolt, azokra a nyiladozó napokra, melyeken a kék hangot kereste. Így feküdt akkor is naphosszat hanyatt a fűben. Nézte az ég kékségét, a messze hegyek kékségét. A kék színt, amelyben minden széppé olvad a messzeségben és a kék hangot kereste. A város kék ködben volt. Az élete távoli csilingelősnek, suhogásnak hallatszott fel. Olyan volt, mintha angyalok serege karácsonyfával röpködne. Félt részekre bontva hallani ezeket a hangokat, azért nem ment le mind ez ideig a városba. – Pedig le kellett mennie, Barabás azért járta végig a fél világot, azért járta körül az országot, hogy lássa: itt ebben a városban az ország szívében, ahonnan az élet szétsugárzik, itt kell a munkát elkezdeni, ha új és szebb életet akar a föld e kerek darabján. És Barabás új és szebb életet akart, mert Barabás próféta volt és költő. Próféta akkor is, ha szavát csak a puszta hallotta, költő akkor is, ha csak a fáknak énekelt.”
Updated at
A Simeon ház
Reads
Tatay Sándor A Simeon család című regényciklusának első kötete, A Simeon ház, részint a dunántúli Úrkúton, a család régi kúriáján, részint Budapesten játszódik. A család feje, József Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenylónevelésnek hódol. Három leánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni életét, rokonai segítségével Pestre költözik - ahol is beleszeret földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára a szerelem azonban nem több futó kalandnál. Kitör a világháború: az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom bukása után internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete.
Updated at
Eszter és a fajdkakas
Reads
A szerelemben mindig a nő választ – tartja a közhit. De mi történik akkor, ha egy olyan leányról van szó, akinél – mint a népdalban – minden fa tetején, minden fa levelén szerelem virágzik? Aki – mint e pikareszk regény Esztere – egyszerre bolondítja magába az apatini disznókupecet és a finom költőt, a királypárti falusi tanítót és a nyugalmazott hóhért, a tyúkidomító esperes-plébánost és a papucs alatt nyögő vendéglőst, a puritán etnográfust és a vérbő ifjú fakereskedőt? Ragyogó fiatalságával, boszorkányos vonzásával mindenestre felkavarja, átformálja a harmincas évek dunánúli falujának életét. Frigyeket old és köt, kigyógyítja idegbajából a vendéglősnét, ömbizalmat önt az elárvult hóhérba, megkeveri a paplány és a segédlelkész szerelmét. A csiklandós mesét vidám gúny szövi át, de a nagy szerelmi lángok mögött egy pusztulásra érett világ haláltáncának kontúrjai bontakoznak ki.
Updated at
A szerelem szőnyege
Reads
A dunántúli magyar élet jó ismerője Tatay Sándor, ő maga is dunántúli; ott született, ott is él az év nagyobb részében, mindmáig. Egyébként világlátott ember; ifjúságának kalandos éveiben, megszakítva egyetemi tanulmányait, bejárta gyalog Európa jó részét. Volt alkalmi munkás, gyári munkás és tisztviselő. Az élet ilyen közvetlen közeléből ismerte meg az itthoni tájakat is, de legfőképp szűkebb hazáját: a badacsonyi szőlőhegyek vidékét. Külön kis világ ez. Az idegen, ha ebbe belepottyan, sokáig esetlenkedhet, míg végre feltalálja magát. Ilyen kalandos-kockázatos utat tesz meg a regény főhőse is, a híres zeneszerző, aki a varázslatos táj bűvöletébe esve, egy hegytetőre telepített, elhanyagolt szőlőt vásárol meg, a lehetőségeken elandalodva, s vakmerő reményekkel telve még házat is tervez rá. S bár sokszor pórul jár – megéri neki. Bohózatba illő, tragikomikus jelenetek során át ismerkedik a táj jellegzetességeivel s nem mindennapi alakjaival, borpincék hűvösében borozgatva, vagy csak úgy futólag nagyokat húzva a teli kancsóból…
Updated at
Diszharmónia
Reads
Mintha egy olasz neorealista film peregne a szemünk előtt, úgy olvassuk a Diszharmóniá-t. Mint minden Tatay-regényben, ebben is áradó cselekményt, fordulatos történetet kapunk a jól jellemzett alakok mellett. Sára szép szőke kislány a regény elején. Az első jelenetek egyikében szülei, akik véletlenül meztelenségében pillantják meg, elámulnak: felnőtt a lányuk, noha épp csak gimnazista. A regény végén Sára elvált asszony, s tündéri kislányát Zita, Sára anyja éppen kilopja az országból. A két időpont között eltelt években akaratok és szándékok, szenvedélyek és hideg érdekek csapnak össze. A történet számos része akárha a bűnügyi irodalomból került volna a regénybe. De itt, a regény meseszövésében tartalmas lélektani motiváció, kitűnő megfigyelések erezik át. Az író hangja nyugodt, egyenletes, első látszatra szenvtelen, de a tárgyilagos előadásmódot helyenként tartózkodó együttérzés vagy élénk humor, másutt irónia, sőt gúny színezi át. A Diszharmónia mai történet, de kísérteteivel jelen van benne a múlt is.
Updated at
A második leány
Reads
A regény a Simeon család történetének második kötete, középpontjában Viola alakja áll. Nemcsak a társadalom, a család is kivetette a „megtévedt” gyermeket, aki az 1919-es események „bélyegét” hordja magán. Violát végül egy távoli vidéki városba adják férjhez; az írónak a falusi és fővárosi színtér után így alkalma nyílik bemutatni az első világháború utáni kisváros céltalan, fülledt életét. A kisvárosban, amely egy nagy bánya közelében épült, a munkásokat elnémítja az ellenforradalmi terror, a város urai és a kispolgári társaság pedig éli a maga tartalmatlan, képmutató hétköznapjait. A város életét egy nagy botrány kavarja föl, amelyet Viola férje támaszt, aki egy hamis Stradivari-hegedűvel szélhámoskodik; e botrány középpontjába kerül szenvedő alanyként Viola, a második Simeon lány…
Updated at
Kenyér és virág
Reads
A Simeon családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin s a középső fiú, Tamás történetével ismerkedünk meg, a kötet első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz. Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges, fiatal diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke reménytelenül tipródik a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Tatay Sándor nagyszabású regényciklusának emberteremtő ereje, borongó lírája, mértéktartó egyszerűsége, tömör és egyszersmind hajlékony stílusa biztosít maradandóságot.
Updated at
Vulkán
Reads
Tatay Sándor remekbe sikerült kisregénye Badacsony népének életével foglalkozik a felszabadulás körüli időkben. A regény szerkezete és előadásmódja emlékeztet Roger Martin du Gard Vén Európa című könyvére. Tatay művében az egész hegy megelevenedik. Megismerkedünk Badacsony lakóival, emberi gondjaikkal és emberi örömeikkel. A történet főszereplője egy könyvtáros, aki a felszabadulás körüli idők bonyolult társadalmi és politikai viszonyai között fogja össze a hegy szerelmeseit a közös munka érdekében. A regény Taty vonzó stílusa és könnyed írásművészete élvezetes és tanulságos olvasmánnyá teszi.
Updated at