Palotai Boris
ABOUT ME
ABOUT ME
STORY BY Palotai Boris
Hetedik év
Reads
E kötet hét novellát és egy izgalmas kisregényt is tartalmaz, a Hetedik évet. A Hetedik év olyan történetet mond el, mely csakis akkor és csakis ott történhetett meg, amikor és ahová Palotai Boris helyezte az időben és a térben. Egy múlt nélküli, a semmiből épülő városban, az ötvenes években. Ahol a legkülönbözőbb emberek keveredtek el egymással a munkásszállások és az építkezés állványainak egyenlőségében, ahol nem lehetett tudni, honnan, miképpen került közéjük valaki. Ahol az, aki akarta, tökéletesen eltemethette múltját. Itt valóban megeshetett, hogy egy művelt polgári család féltett sarja, egy mérnök, házasságot köthetett egy segédmunkással, akiről elég volt annyit tudnia, hogy boldognak érzi vele magát, s elhessenthette a feltolakodó kérdést: hogyan élt ez a gátlástalan, jóvérű nő azelőtt. Megelégszik annyival, amennyit az asszony elmond életéről, s amit elhallgat, aláaknázza házasságukat.
Updated at
Viharos mennyország
Reads
Palotai Boris Viharos mennyországjában két fiatal szerelmét kísérhetjük nyomon, a kezdetektől egészen az út végéig, melyet bejárnak; hol együtt, hol egymás nélkül, mígnem a kör bezárul. Palotai Boris finom árnyalatokkal szemlélteti regényén keresztül azokat a jellembeli változásokat, melyekkel idővel minden kapcsolatban szembesülünk; a félelmet, megaláztatást, bizonytalanságot, a folyamatosan zakatoló kérdést, mely a regény vissza-visszatérő momentuma: ez a szerelem?
Updated at
Keserű mandula
Reads
Palotai Boris népszerű regénye, a Keserű mandula 1958-ban jelent meg először, nagy port kavarva, s heves indulatokat kiváltva, ami nem csoda, hiszen elsők között adott hírt szépirodalmunkban arról a hatalmas válságról és szenvedéssorozatról, amelyen a koncepciós perek áldozatainak hozzátartozói, sokszor éppen a leghívebb, legmeggyőződésesebb emberek mentek keresztül a társadalmi számkivetettség lefelé vezető állomásain. Ennek a regénynek is nő a hőse, Jovics Zsuzsa, akinek a férjét ártatlanul letartóztatták, s a fiatal, szerelmes, tehetségére éppen rácsodálkozó asszony egyenes, nyílt természete nem könnyíti meg az elárvult család számára a bizonytalanság elviselését, a „miért nincs bűnöm, ha van” érzésével való együttélést az ötvenes évek első felének nyomasztó hétköznapjaiban, mert négy esztendeig senki sem mondja, mondhatja ki nyíltan, hogy itt valami jóvátehetetlen, végzetes hibának kellett történnie, hogy a férje ártatlan.
Updated at
A madarak elhallgattak, A férfi
Reads
Palotai Boris, a kétszeres József Attila díjas írónő, emlékezetes sikerű két kisregényében – A madarak elhallgattak és A férfi – az elmúlt harminc-egynéhány év igen fontos élettényének állít emléket: a túlélésnek. Mindenki, aki üldöztetés, tragikus veszteségek után megélte a felszabadulást, túlélővé vált. Túlélte az elpusztultakat, túlélte társát, gyermekét vagy szerelmét, s nemegyszer túlélte saját halálát is. Az élet nem adta meg magát könnyen a gyászolóknak, s a gyászolók nem adták magukat könnyen az életnek. Titkos temetővé vált az emlékezet. Sokszor évtizedek múltával derül fény arra, hogy kiért visel gyászt, miért érzi még mindig túlélőnek magát egy-egy barátunk. A madarak elhallgattak című kisregény egyszerre két síkon és két időben, a legközvetlenebb jelenben és 1944 nyarán játszódik. Nádai Gábor író balatoni nyári pihenője alatt felfakad egy másik balatoni nyár, az 1944-es nyár emléke. Egy mindmáig bevallatlan, s most sürgető erővel feltörő, regénybe kívánkozó szerelem fájdalmas emléke. Feltámad papíron Ágnes, akit az író a Balaton mellett ismert meg a háború utolsó hónapjaiban, felragyog a múltból az üldözött, a deportálás elől bújkáló lány szenvedése. Ágnesé, akit a szerelem találékonysága sem tudott megmenteni a rá leselkedő végzet elől, Ágnesé, aki „ha már meg kellett halnia… valamiért... mint aki vállal valamit. Nem egyszerűen azért, mert van, s ez már elég ok arra, hogy ne legyen”. A másik kisregény, A férfi az emlékezés lírája és az erkölcsi biztonság nyugalma nélkül néz szembe nemcsak az elhurcolással, hanem az ezt végrehajtó vagy megakadályozni próbáló környezettel is. Kemény és keserű mű, a vad életvágy és a kegyetlen igazságérzet párharca zajlik benne. Az asszony, aki gyermekei és férje nélkültér vissza a haláltáborból, dermedt lélekkel és legyengült testtel, apró, észrevehetetlen, csikorgóan nehéz léptekkel kezd elegyedni az élőkkel, még azzal a régi tanítónőjével is, aki valóban sokat tesz érte, és gyengéd türelemmel ápolja. S amilyen nehezek voltak az első mozdulatok, olyan szédítően robban rá az élni akarás. Előbb csak a testté: csak a szeretkezés fűzi a férfihoz, aki útjába akadt. Aztán a lélek is felébred: szerelem lesz a kapcsolatból. S az asszony, aki túlélte már egyszer a halálát, azt nem élheti túl, hogy meg kell tudnia: szerelme a legméltatlanabb érzés, ami csak létezhet, hogy öntudatlanul megbecstelenítette magát a férfival. Nem élheti túl, hogy megismerte a férfi múltját. Mindkét kisregény alapján film is készült: A férfi-ból televíziós filmet forgattak, A madarak elhallgattak alapján készült a Nappali sötétség, amely a locarnói filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerte el.
Updated at
Kegyetlen ifjúság
Reads
Palotai Boris népszerű regénye, a Kegyetlen ifjúság az írónő első regénye, mely 1943-ban látott először napvilágot. Hősnője a későbbi, jellegzetes Palotai Boris-hősnők prototípusa: a serdülő lélek kitörő szeretetéhségével és érzékenységével környezetét felkavaró kamasz lány, ebben a regényben a félig, majd egészen árva Kádár Zsuzsa, akit rossz sorsa a két háború közti Magyarországon vet árvaházba, aki a kínzó szeretetéhségtől űzött „feltűnési vágyában” a legnagyobbtól: a Haláltól sem riad vissza, hogy környezete figyelmét magára irányítsa.
Updated at
Tűzhely
Reads
Palotai Boris 1950-ben József Attila-díjat kapott a kötet címét viselő írásért. A gyűjtemény darabjai egy már eltűnt világ mozaikjaiként összeállnak egy nagy, nyomasztó kor-ikonná. A mindennapi életbe beszűrődő politika és az aktuális világrend azonban csak hátteréül szolgál a történeteknek. Sokkal fontosabb az egyes ember, aki ebben a díszletben mozog. A kisemberek sorstörténetei, melyek az emberi méltóságról, a humánumról, az élet terhéről, a nyomorról, fájdalomról, a boldogulás kényszeréről szólnak. Tiszta stílusú írások ezek, melyek ugyanúgy nem bővelkednek „fölösleges” díszítettségben, mint az általuk ábrázolt emberi sorsok.
Updated at
Vidám vasárnap
Reads
– Miért ne? Veszünk egy termoszt. Nagyon ügyes ételtermoszokat kapni manapság. Ha egyszer igénybe vettük a kocsiját… A tortának majd csináltatok egy kartondobozt. Semmi az egész. A száraz süteményt alumíniumdobozba tesszük.– Száraz süteményt? Miféle száraz süteményt?– Amivel útközben kínálgatjuk őket. Valamivel csak viszonoznunk kell, hogy rendelkezésünkre bocsátják a kocsit. A szombati nap sütés és főzés jegyében zajlott le. Váli egyre biztatta a feleségét: nem szabad kicsinyeskedni. Egy ilyen autótúra megéri a fáradságot. Majd férfias szeméremmel bevallotta, hogy abban reménykedik, Buzás állandósítani fogja ezeket a vasárnapi kirándulásokat. Ha jól érzi magát velünk, miért ne? Csak persze igyekezni kell, hogy jól érezze magát.
Updated at
Bejöhetsz hozzám panaszkodni
Reads
A címben szereplő mondatot Linda, a tanítónő mondja férjének, Kamarás Imrének, amikor az bejelenti: mással fog élni ezután. Linda nem akar szakítani, reménykedik, hogy egyszer még jóra fordulnak a dolgok. Ezért aztán továbbra is nyitva hagyja az ajtaját. Mint ahogy nyitva áll az írónő, Palotai Boris ajtaja is: hősei – fiatalok és öregek, házasok és egyedülállók, jómódúak és szegények, elhagyottak és elhagyók, boldogtalanok és még boldogtalanabbak – bármikor bemehetnek panaszkodni hozzá. Ő pedig, ha tanácsot nem is mindig tud adni nekik, megírja történetüket nekünk, olvasóknak. Okulásunkra és szórakoztatásunkra.
Updated at
A kassai diákok
Reads
„A szomszédos osztály a lányoké volt, a nyitott ajtón keresztül szipogás szűrődött be, szörcsögve sírtak a kislányok, minél többen voltak, annál jobban rákezdtek, egyik elkapta a másiktól, mint a ragályos betegséget. Szabó Misi kiódalgott a folyosóra, annak is a legvégére, mert nem tudta hallgatni ezt a „nyávogást”, de Pákh Pisti úgy veszi észre, hogy a Misi orra is dagadt...Valósággal fellélegzenek, mikor az igazgató úr lép az osztályba, legalább vége szakad ennek az izgatott fészkelődésnek és megkezdődik a gépies tanulás, nem is kell odafigyelni, az igazgató úr félóráig magyaráz, azalatt szundikálni is lehet, úgyse sokat aludtak ez éjjel... Aztán meg névsor szerint lesz feleltetés, ezen az órán Hajdú, Horváth, Ivancsó következik, ha ezek lefelelnek, vége is van az órának, mert Ivancsó nehézfejű, vele sokáig elkecmereg minden tanár, de szívesen bajlódnak vele, kedveltje Brabák tanár úrnak is!”
Updated at
Kakasszó
Reads
„Még hetek múltán is így diskuráltak. Borsai félhangon beszélt, de lehetőleg úgy, hogy más is értsen belőle, Zeke meg a maga módján felelgetett. Keresztülköhögte Borsai dünnyögését, pipája füstjét vizsgálgatta nagy szakértelemmel, tenyerével hessegette el a bodor karikákat, vagy egyszerűen a földre sercintett. – Mit csináljunk? – mondta egy ízben bosszúsan a csoportvezetőnek. – Nincs még elég mérnökünk. Be kell érnünk az ilyenekkel, amíg a mieink kijönnek az egyetemről. Addig majd csak elküszködünk. – Borsait kereste a tekintetével, s hogy megpillantotta mérőléccel a kezében, amint közönyös arccal utánamért a kitűzőknek, megdörzsölte tüskés állát. – Hisz’ nem mondom, elvégzi a dolgát, csak éppen nem szívvel csinálja. Azt csodálom, hogy fiatalember létére ilyen puha, kényelemszerető…”
Updated at